Az volt a tervünk, hogy egy sor egyre nehezedő, a valós élethez köthető kihívásokkal várjuk az érdeklődőket: először is MI-vel megmutatták a vendégeink, mivel foglalkoznak/vagy foglalkoztak a jól megérdemelt nyugdíjas éveik előtt – kiderült, hogy volt köztünk táncos, röplabdázó, kiskereskedő de sokan dolgoztak az építőiparban is. Ezután chatbottal beszélgettek arról, mit is kellene vacsorára főzni – előre kértük, hogy indulás előtt fotózzák le a hűtő tartalmát, hogy Kukta Petrik nevű chatbotunk segítsen nekik egészséges ételetek kitalálni. Ezután minden (nagy)szülő-diák páros személyre szabott sütiformát tervezett 3D-ben, majd sütilopásgátlót is programoztak micro:bit-ek segítségével. Természetesen az eseményről nem hiányozhatott a CodeWeek tánc sem, ez adta meg az alaphangot az egész estének.

 

Hogy érezték magukat a résztvevők?

• „A táncolásos „kódolás”-tól a sütikivágó forma készítésén át minden jól volt megoldva úgy, hogy azok akik még nem használták, legyen szülő vagy diák, azok is meg tudták ügyesen csinálni. Vicces volt látni, ahogyan apum elszórakozott a micro:bittel, és javasolta is, hogy vegyünk itthonra egyet. Nagyon jó volt, a programok jól megrendezettek voltak és látszódik, hogy mennyi időt fektettek bele a szervezők az előkészítésbe. Jövőre hosszabb eseményen is örömmel részt vennénk.” (10. évfolyamos tanuló)
• „Nem mondhatnám, hogy túlképzett lennék számítópép használatból, programozásból pedig végképp analfabéta vagyok, ezért kicsit tartottam tőle nehogy felsüljek majd. Szerencsére profi segítőm volt, aki hatalmas türelemmel terelgetett ebben a számomra titokzatos világban. Fantasztikus volt látni, hogy mennyi mindenre használható az MI akár még a háztartásban is kérhetünk segítséget, pl. ha a családnak nincs ötlete mi legyen a vacsora. A sütisdoboz-riasztó programozása is nagyon érdekes volt számomra. Nagyon jól éreztem magam ezen a délutánon és nem utolsó sorban a gyermekem is meg volt elégedve a teljesítményemmel. Köszönöm szépen, hogy egy kis ízelítőt kaptam a fiam mindennapjaiból.” (anyuka)
• „A programot már nagyon vártam, hiszen sosem volt rá példa, hogy egy családtagommal fedezhettem fel az informatika világát. A feladatokhoz használt programokat én már használtam korábban, de így is nagy élmény volt, hogy én taníthattam meg a családtagomnak a micro:bit-et vagy a Tinkercad rejtélyes világát. A süti lopásgátlót a mai napig szeretnék itthon is megvalósítani. A program elején pedig a gyors „ébresztő” tánc nagy segítség volt a hosszú iskolai nap után, nem beszélve, hogy gyorsan feloldódott mindenki. Remélem, hogy lesz még ilyen program az iskolában, amikor a felnőttek is beleláthatnak a mi tanulásunkba, hogyan is zajlik a falakon belül” (10. évfolyamos tanuló)
• „A programra a nagymamámat hoztam el, aki alig ért a számítógépek használatához az alapokon kívül, de alig várta, hogy kicsit beleláthasson abba, hogy mit tanulok – én pedig örültem, hogy a feladatokból ki tudta venni a részét, mint ötletgazda. A végén egy programozásra hajazó feladatot első magyarázat után átlátott és biztos vagyok benne, hogy utánam is tudta volna csinálni. Nagyon jó közös programként éltük meg az egészet, reméljük jövőre is lesz hasonló.” (10. évfolyamos tanuló)
• „Az „Állj vagy kódol a mamám” program igazán szuper élmény volt! Ami a legjobban tetszett az a micro:bit sütilopás gátló volt. Megtanultuk, hogyan lehet a technológiát arra használni, hogy egy kis poént csempésszünk a konyhába. Összességében nagyon jó volt együtt tanulni és alkotni, igazi közös élmény volt!” (10. évfolyamos tanuló)
• „Köszönjük a lehetőséget, a profi szervezést, a jó hangulatú délutánt! Nagyon jól éreztük magunkat és már alig várjuk a következő ilyen alkalmat.” (anyuka)
• „Köszönöm a meghívást, remélem lesz még hasonló esemény, mélyen részt vehetek a fiammal.” (apuka)

A workshop Sipos Csaba és Szabó-Lövey Gergő 12D osztályos diákok segítségével jöhetett létre, akik a stábtagokkal kiegészülve lelkesen dolgoztak a sikeresen kivitelezésen. Hogyan érezték magukat a közös idő alatt?

• „Én, mint szervező örömmel láttam, hogy nem csak nekünk szervezőknek, hanem a résztvevőknek is hatalmas élményt tudtunk szerezni ezen a délutánon. Sok kreatív és ötletes feladattal készültünk erre a programra, de arra még mi sem számítottunk, hogy ekkora sikere lesz! Öröm volt nézni, hogy mind a diákok mind az általuk meghívott vendégek mennyire feltalálják magukat egy-egy feladatban. Innen is nagyon köszönöm a lehetőséget, hogy benne lehettem egy ilyen program megszervezésében és megvalósításában!” (Sipos Csaba)

A délután készült alkotások és a kiadott feladatok az alábbi padletben tekinthetőek meg: https://padlet.com/toth_eva/llj-vagy-k-dol-a-mam-m-jqzinws9wooilzge

A workshop legjobb pillanataiból a stáb felvételei alapján Németh Ádám 11D osztályos tanuló készített egy kis kedvcsináló összefoglalót:

 

A délután végére bebizonyosodott, hogy a kódolás valóban mindenkié, nemtől, kortól, előzetes ismeretektől függetlenül. A résztvevők nemcsak digitális írástudásukat fejlesztették, ez az esemény sokkal több volt ennél: generációk együttműködve fedezték fel, hogy a programozás mennyire jelen van a mindennapjainkban, és milyen kreatív lehetőségeket kínál a közös alkotás öröme. Ez az élmény szakmailag is inspiráló volt minden korosztály számára, így az „Állj vagy kódol a mamám!” workshop elérte célját: összekapcsolta a családokat, 3 generációt összefogva a digitális világban, és megmutatta, hogy a technológia milyen erővel képes közösségeket építeni.